A térdízület ismertetése, különös tekintettel az ízület mozgásaiban résztvevő lágyrészek szerepére

A térd ízület anatómiája és biomechanikája

A térdízület testünk legnagyobb, legbonyolultabb és egyik legsérülékenyebb ízülete. Járásnál a testsúly fele, lépcsőn járáskor a testsúly 2-3- szorosa nehezedik a térdre.

A térdízület szerepe, a tibia (sípcsont) és a femur (combcsont) között létrehozni a terhelésátvitelt, úgy, hogy közben kontrollált, de mégis szabad mozgást is történjen. Az ízület funkcióját és statikáját befolyásoló extraartikuláris képletek az ízületi hártya, a tok, a collaterális szalagok és az ín-izom képletek. A fő izom-ín egységek: a m. quadriceps femoris, a m. gastrocnemius, a mediális és laterális flexorok, a m. popliteus és a tractus iliotibialis.

Amíg az izmok az ízület és a végtag mozgatásán kívül tartófunkciót töltenek be, addig az ízületi tok és a szalagok statikus stabilizáló szerepet játszanak.

A meniscusok szerepe: az ízületi nedv áramlásában, a szövetek táplálásában, a hirtelen ható erők tompításában, az ízület stabilizálásában, a súly- és erőátvitelben, elosztásban határozható meg.

Szalagos összeköttetések:

  • Collateralis medialis (belső oldalszalag)
  • Collateral lateralis (külső oldalszalag)
  • Cruciati anteries (elülső keresztszalag)
  • Cruciati posterius (hátsó kersztszalag)

A keresztszalagok a térd középső részén találhatók, az oldalszalagok kívül és belül tartják össze az ízületet, alkotó csontokat: femur (combcsont) és tibia (sípcsont) és a térd stabilitásában játszanak jelentős szerepet.

A térdízület belső oldali stabilizátorai amelyek megakadályozzák a térd valgus irányban történő elmozdulását:

  • dorsomedialis tok
  • medialis oldalszalag
  • mediális tokszalag
  • hátsó keresztszalag
  • pes anserinushoz tartozó izmok
  • semimembranosus izom

A külső oldali stabilizátorok:

  • dorsolateralis tok
  • lateralis oldalszalag
  • popliteus izom
  • tractus iliotibialis
  • biceps femoris izomelülső

A patella mozgása

A patella a térd hajlítása és feszítése alatt a combcsont condylusain csúszik felfelé és lefelé minimálisra csökkentve a quadriceps ín kontaktusát a combcsonttal. A térdhajlítás alatt a patella a hosszúsági tengelye körül is elfordul alkalmazkodva a combcsont condylusainak asszimmetrikus felépítéséhez. A térd 25 foktól 135 fokig terjedő hajlítása során a patella átlagosan 11 fokot dől mediális irányba. A patellának ugyancsak fordulnia kell a mélységi (antroposterior) tengelye körül hogy bent maradhasson az ízületi árkában, amikor a combcsont a hajlítás során hosszúsági tengelye körül automatikusan elfordul. Amikor a combcsont mediálisan fordul el a sípcsont condylusain, akkor a patella felső része automatikusan követi a combcsont mediális mozgását, mialatt a patella csúcsa laterális helyteben marad. Ezt nevezik a patella laterális forgásának. A patella mediális forgása a combcsont laterális forgásával jár együtt. A patella laterálisan mintegy 6-7 fokot fordul el a térdhajlítás 25-135 fokos tartományában. A legnagyobb mérvű elfordulás 60 fokos térdszögben tapasztalható.

Mozgásterjedelem

Hajlítás – feszítés

A térd legnagyobb mozgásterjedelme a körülményektől függően 120 és 160 fok között mozog. A csípőízület neutrális szögállásakor a térdízület megközelítőleg 140 fokban hajlítható be. A csípőízület maximális feszítésekor a hajlítás mértéke 20 fokkal csökken mivel a rectus femoris megnyújtása következtében a feszülése és így a nyújtóerővel szembeni ellenállás növekszik. A térdízületben a legnagyobb mérvű hajlítás a csípőízület teljes hajlítottsága mellett lehetséges, amely elérheti a 140 fokot.

 

Megkülönböztetünk aktív és passzív mozgásterjedelmet is. Aktív az ízület hajlítása, ha a hajlító izmok összehúzódása által jön létre a mozgás. Ebben az esetben a hajlító izmok maximális rövidülése következtében fellépő erőcsökkenés határolja be a hajlítás mértékét. A legnagyobb aktív mozgásterjedelem a csípő teljes hajlításakor lehetséges, mert a megnyúlt kétízületű hajlító izomfejek hossza a térdízület behajlításával csökken, amely következtében nagyobb erőkifejtésre képesek. A passzív mozgásterjedelem mindig nagyobb, mint az aktív. Passzív mozgásterjedelemről beszélünk, ha külső erőt használunk az ízület behajlítására. Ebben az esetben az ízületben elérhető az un. anatómiai mozgáshatár.

A térdízület esetében az anatómai mozgáshatár az, amikor a combcsont a condylusok feletti része és a sípcsont hátulsó proximális vége kontaktusba kerül. A legnagyobb hajlítást a térdízületben a súlyemelőknél tapasztalhatjuk az un. beguggolási helyzetben.

A térdízületben normál körülmények között neutrális ízületi szögnek azt tekintjük, amikor oldal síkban a combcsont és a sípcsont hosszúsági tengelye egy egyenesbe esik, vagyis az anatómiai szög nulla. Amennyiben a sípcsont frontális irányban nullánál nagyobb szöget zár be a combcsonttal, akkor hiperextenzióról beszélünk. Az 5-15 fokos hiperextenzió még fiziológiásnak tekinthető.

Kifelé – befelé forgatás

A forgás a térdízület hosszúsági tengelye körül jön létre, amely a sípcsont condylusai között elhelyezkedő gumón megy keresztül.  A nyílt kinematikai láncban ( combcsont rögzített) a laterális forgás során a mediális sípcsonti condylus enyhén előre mozog a combcsont condylusán. A laterális sípcsonti condylus viszont nagy utat tesz meg hátrafelé. A zárt kinematikai láncban (a sípcsont rögzített, pl. állás során) a combcsont laterális forgásakor a laterális combcsonti condylus hátrafelé mozog a laterális sípcsonti condyluson. A mediális forgás alatt a laterális combcsonti condylus előrefele mozog a laterális sípcsonti condyluson.

A mozgásterjedelem a térdízület hajlásszögétől függ. Neutrális szöghelyzetben (nulla fok) az ízület zárt helyzetű, amely azt jelenti, hogy az ízületi szalagok feszesek és a sípcsont condylusai közötti gumó a combcsont condylusai közötti vájatban helyezkedik el, amely megakadályozza a hosszúsági tengely körüli mozgást. Ha a térdízületi szög 90 fok, akkor a szalagok lazák, és a  sípcsont condylusai közötti gumó már nem a combcsont condylusai közötti vájatban helyezkedik el. Továbbá combcsont condylusi már nem fekszenek teljesen fel a meniscusokra, mert a condylusok rövid sugarú görbületével fordul az ízület felé és így a meniscusok szabadon mozoghatnak. Kilencven fokos térdízületi szöghelyzetben a teljes mozgásterjedelem 60 – 70 fok, amelyből 0-40 fok a laterális fogás és 0-30 fok a mediális forgás.

A laterális forgás során a laterális meniscus előrefelé, a mediális meniscus hátrafelé mozog a sípcsont condylusain. Mediális forgás alatt a mediális meniscus előrefelé mozog, a laterális meniscus visszahúzódik eredeti helyzetébe.

Forrás:

https://www.sulypont.hu/
https://tf.hu/
https://wikipedia.hu
https://google.hu